Felidézzük mi történt az 1990. évi első klasszikusban.

Nagy örömünkre a Kincsem Kft. új vezetője szakít azzal a rossz, de szerencsére csak tíz évig élt hagyománnyal, hogy a Hazafi és Nemzeti Díjat egy napon fussák a jövőben.  Minden szakmaiságot nélkülöző ötlet folytán, 2014-ben került ez a két hároméves klasszikus egy napra, amely lehetséges, hogy megfosztott egy-két kiváló kancát a klasszikus duplától.

A Hazafi Díj ebben a formájában 1999 óta létezik (ismét) de már 15 év (1999-2013) alatt is voltak ketten, akik ottani győzelmük után oktatták a méneket (is) a Nemzeti Díjban. Leylandi Ciprus 2001-ben, valamint Crimson öt esztendővel később.

Ma azonban nem róluk lesz szó, hanem Teátrum 1990. évi Nemzeti Díj győzelméről.

Innen következzenek Hesp József szavai a Turf akkori kiadásából.

A NEMZETI DÍJ az öt ló ellenére érdekes versenynek ígérkezett Teátrum győzelmével az első díjat klasszis kanca kapta, nem véletlenül nyert, hiszen tavaly a Kétévesek Nagydíjában (mai Szent László Díj)  már bizonyított.

Mégis, az 1,46.4-es lefutási Idő csökkenti a versenynek, mint tenyészpróbájának az értékét. Annak a tulajdonosnak, illetve idomárnak, aki esélyes pályázót indít, és lova érdeke úgy kívánja, érdemes lenne vezetőlovat felnyergelni. Akkor biztosítva lenne a futam realitása, és a teljes nyereményszázalék. Ha a standard időt nem teljesítik, a százalékos juttatásnak csak a felét fizetik ki. 360 ezer forintos összdíjazásnál ez pedig nem semmi. Ha kis mezőny indul, fokozottabban fennáll a lassú tempó veszélye, de nem törvényszerű. Bécsben a Trial Stakes-ben is öt ló indult, de a győztes a távot ott 1,39.6-ban tette meg.

A legjobban indult Fankota járt az élen, a befutóban Koktél és Gomba, majd Teátrum indított Simon Ferenc nagy energiával küldte lovát és a mezőny végéről, későn támadó Pendragon előtt minimális előnnyel elsőként érte el a célvonalat. Pendragon túlságosan kimaradt, lassú kezdeti tempó esetén ez fokozottabban veszélyes.

Teátrum második startjára formába lendült. Gratulálunk Németh Ildikónak a nagyszerű előkészítéshez és Simon Ferencnek, aki taktikai érzékből vizsgázott jelesre. Németh Ildikó és Simon Ferenc együttműködése már eddig is sok szép sikert aratott.

A főszereplők szavai:

Németh Ildikó: Bíztam a lóban, de tartottam tőle, hogy esetleg egy lassú iram felborítja a taktikát. Ahogy vártam, úgy is alakult. Féltem, hogy a lassú kezdés után a nagydarab kancát nehéz lesz felrázni. Leginkább Pendragont tartottam ellenfélnek. Borzasztóan örülök, hogy sikerült nyernünk, különösen azért, mert eddigi pályafutásom legnagyobb versenyét nyertük. Teátrum nagyon kedves, jóindulatú ló. Mivel nagytestű, igen munkaigényes. Sok előkészítőt, kevés sebes munkát kap. Tenyésztője kérésére legközelebb a Kancadíjban, majd a Derbyben áll starthoz. Az istálló következő nagyversenye a Millenniumi Díj, amelyet Tartuffe-el pályázunk meg.

Simon Ferenc: Nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen jó lo­vast (A. Auld) sikerült legyőznöm. Keddi munkája alapján bizalommal indultam a lóval. Akkor Tartuffe-nek 5 kg-mot adva fej-fejt értek célba. Pendragont tartottam erős ellenfélnek. A ló vé­gig belül a barriernél ment, a végén tudott jön­ni. A tavalyi Nemzetiben annyival kaptunk ki Tartuffe-el, amennyivel most nyertünk. A lassú verseny - ahogy vártam – beigazolódott. Ez Te­átrumnak, nagyrámájú ló lévén igen hátrá­nyos, mert lassú kezdés után nehéz megindíta­ni. A ló tavalyi négy startiából háromszor nyert, és egyszer volt második. Nagyon jó ér­zés, hogy egy ilyen kedves, intelligens állatnak tehetek a lovasa és külön öröm, hogy istállónk fennállása óta első klasszikus versenyét nyerte.

Így jelent meg ez az írás a Magyar Turf 1990. évi 14. számában.

Mi viszont, naná, hogy megkérdeztük barátunkat,  Simon Ferencet, hogy miért is volt ennyire gyenge a lefutási idő, azaz jogosak-e Hesp József szavai?

„Abszolút jogosak. Az ok egészen prózai. Az első nyolcszáz méteren szinte egy lassú kentrét ment a mezőny.  Már az első métereken látszott, hogy nem lesz tempó, de én nem álhattam élre, mert Teaátrum ha így tett, szinte azonnal megállt. Egyszerűen nem lehetett vele vezetni.  Négyszázzal a vége előtt Varga Zoli indított a mezőny másik kancájával, Gombával. Legalább 3-4 hosszal állt élre. „De jó” – gondoltam, „legalább lesz vezetőlovam”. Én a távoszlopnál indítottam, de akkor a későbbi derbynyerő, Pendragon is megindult külföldi lovasával, akit a célban rövid-fejhosszal előztünk meg. Boldogságom határtalan volt, hiszen két héttel korábban tértem haza Ciprusról és sikerült rögtön nagydíjat nyerni. Azonban, ahogy visszaértünk azt mondja Németh Ildikó: „Mit ünnepelsz? Nem te nyertél.” Mondtam neki: „Minimum orrhosszal nyertünk erre mérget is vehet.” Aztán az eredményközlésben láttam, hogy rövid-fejhosszal volt az az orrhossz. Nagyon boldog voltam." - mondta megkeresésünkre a kétszeres derbynyerő.

Vas Józsefet is megkérdeztük természetesen, aki most meglehetősen szűkszavúan nyilatkozott. "Én csak annyit mondtam Tormási Gyuszinak: Kisfiam ne aggódj, Te nyered vele a derbyt. Úgy is lett."

Az elmúlt 52 évben csak Isztopirin nyert ennél rosszabb lefutási idővel, 1.46.7-el 1971-ben, Teátrum előtt pedig Tetszetős (id: Kováts II. László, l: Breska József) nyert utoljára kancaként Nemzeti Díjat 1978-ban.

Teátrum két hét múlva ismét reflektorfénybe fog kerülni, itt a Racing Portalon egy másik futam kapcsán.

Sajnos  a képek nem a Nemzeti Díjban, hanem a 100. Szent István Díjban készültek. Azt is Teátrum nyerte 1990-ben.

A cikkben Hesp József és Horváth József forrásaira, képeire támaszkodtunk.