Mai napon a magyar lóversenyzés egyik legsikeresebb alakjára emlékezünk.
1930. augusztus 20-án született, és már 12 éves korában a lovaglást választotta életpályájának.
1942-ben ugyanis ifj. Gombolainál kezdett, de két év múlva máris - mint lovász - 44 alkalommal lovagolt, a régi megyeri pályán - gáton is. A gát- és akadályversenyek szerelmese lett, akárcsak mestere, aki szívesen ugratta be lovait. Mint ugrólovas nagy tapasztalatokat szerzett, nemzetközi sikereket is aratott: kétszer Pardubicében, kétszer Bécsben és egy ízben hazai pályán. Még 47 éves korában is lovagolt a nehéz csehszlovák pályákon és jóleső érzés volt számára, hogy régi szovjet lovas ellenfelei szurkoltak a győzelemért
Nagyon sokszor bukott szinte nem volt olyan testrésze, ahol ne tört volna csontja. Mégis kitartott a nehezebb feladat mellett.
„Aki fél, az el se kezdje gáton” - mondta. „Én annyira szerettem ezt a lovaglást, hogy nem jutott eszembe a félelem.”
Persze mindehhez biztonságérzet kellett, amit sok-sok gyakorlás ad. Kedvesi hét évig sportlovakat edzett, mert "boldogult úrfi korában folt esett az angyal szárnyán". A díjlovaglás és díjugratás csínját-bínját könnyen át tudta hozni a galoppra, ezzel is gyarapítva tudását.
„Nagy nyugalomra és a ló szeretetére van szükség, a többi technikai tudás kérdése" - szűrte le tapasztalatait. "Minden jó lábú telivér tud ugrani, csak türelem és idő kell hozzá. Nem szabad ütni-vágni, ha nem megy. Meg kell vele kedveltetni a szokatlan, új feladatot.”
Az ugrófenomén, Krőzus pályafutása során 35 versenyt nyert, ebből Kedvesi Jószef 19-szer győzött vele.
A képre nem írtuk ugyan rá, de 1980-ban (7) és 1981-ben (6) is ő nyerte a legtöbb nagydíjat
Kedvesi József sorsa - aki Mátyus György istállóját kapta gondozásába - sok mindenben hasonlít elődjéhez. Ő is Alagon lakott, s közel az akkori honvédségi istállóhoz. Ezen a területen, azaz idomárként is fényes karriert futott be, olyan lovakat trenírozott, mint az Osztrák és Magyar Derbyt nyerő Turbó. Ő látható a nyitóképen. Arénával a Magyar Derbyt, Kincsem Díjat, a kitűnő kanca Mendével és Nigériával a Magyar Kancadíjat nyerte meg. Lovai közül nagy klasszis volt még a szerencsétlenül járt Takanini.
A háború utáni idők legtöbb (64) gátversenyt nyerő ugrólovasa tehát, mint idomár e téren előnyben volt a síklovas specialisták előtt. De hát több a síkverseny, az erre felkészítendő ló, hogyan hozta be "hátrányát" Kedvesi József?
"Tény, hogy a pályám alatt mindössze 70 síkverenyben lovagoltam, de úgy érzem, ellensúlyozza mindezt Gombolainál, Horáknál, Mátyusnál szerzett és ellesett tapasztalatom. Nagyon sokszor lovagoltam nagyverseny előtt álló kitűnő telivéreket. Hétéves abrakmesteri munkám is jó alapot adott" - mondta főszereplőnk.
"A kemény munka híve vagyok" - mondta meggyőződéssel. "Csak az a ló bírja a hosszú, gyors versenyt, csak az nem áll meg a hajrá utolsó 20-30 méterén, amelyiktől sok lassú, hosszú, kiadós munkát kértem előzőleg. Így láttam ezt Karakorum, Hűséges, Alamuszi esetében. Ez természetesen a gyengébbekre nem vonatkozik, azoknál egyenként válogattam meg a tréningmódszert."
Négy Év Lovát is trenírozott. Legtöbbször Fejes Lajos, Bodnár Lajos, Ferenczi Pál, Tóth István és Papp István II. lovagolta lovait, de 1980-ban Vas József győzött Arénával a Kincsem Díjban.
Miként került a derbynyerő nyergébe, kérdeztük álandó segítőnket?
„Ha valaki figyelemmel követte Aréna pályafutását az láthatta, hogy nem igazán volt állandó lovasa. A Nemzeti Díjat, az akkoriban az istállóban dolgozó Tóth Istvánnal, az Alagi Díjat Kállai Pállal, majd a derbyt már ismét Tóth-tal nyerte. A Kincsem Díj napján Kállai külföldön tartózkodott ha jól emlékszem, míg Tóth nem tudott 54 kilót vállalni, ezért kértek fel rá engem. Fehér doktor és Kedvesi mester azt az utasítást adták, hogy csakis az Európa-Díjban második lengyel Czubarykra figyeljek, azaz őt kövessem. Azonban kb. 1600-al a cél előtt a szintén lengyel Smignon már vagy 10 hosszal vezetett a mezőny előtt, míg Czubaryk-kal nyugodtan mögöttem ült zsokéja. Szép fokozatosan kezdtem feljebb lovagolni Arénát, de a 3200-as gépnél, még mindig vagy 50 méterrel volt előttünk Smignon. Talán én sem hittem el, hogy megnyerhetem a versenyt. A ló „üres lett” egy pillanat alatt, de Aréna „feltöltötte magát”. 100 méter alatt regenerálódott, mert éreztem a térdemnél, amikor a tüdő tele lett újra levegővel, és újra el tudott indulni. Pont a célban, talán fejhosszal elkaptuk Smignont. A több ezres közönség hosszan skandálta: "Finci, Finci", azaz a nevemet. Eufórikus érzés volt ezt átélni és bizonyítást nyert, hogy talán én is be tudtam tölteni azt a szerepet, amelyet Kállainak szántak eredetileg." - mesélte Vas József
Hogy milyen ember volt Kedvesi József?
"Amellett, hogy egy klasszis ugrólovas, majd kiváló tréner lett belőle, mindig szerény tudott maradni. Kedves, halkszavú emberként emlékszem rá, pedig majdnem olyan magas volt, mint Házi Laci. Talán nem tudják az olvasók, hogy nekem köszönheti Takaninit. Aperianov ugyan őt választotta volna, de én azt kértem tőle: Drága mester! Soha nem kértem semmit, de most az egyszer hadd válasszak én, és Bold-ot favorizáltam. Sajnos később derült ki, hogy légzési problémái voltak, míg Takanini imponáló sikereket tudhatott magáénak." - fejezi be szavait a tizenkétszeres derbynyerő legenda.
Bodnár Lajos, Kedvesi József, Házi László, Fehér doktor és Babochay György a Freudenau-i jártatóban.
Szintén felkértük Ferenczi Pált, hogy pár szóval emlékezzen velünk a mesterre. Boldogan tett eleget a kérésünknek.
"Ismeretségünk 1966-67 tájáról származik. Akkoriban Csaplár Lajosnál dolgoztam és ő Horák Jánostól hozzánk került mint ugrólovas. Sokat tanultam tőle fiatal lovasként, de bárkivel dolgoztam, én mindenkitől igyekeztem minél többet tanulni. Gondolom nem kell külön magyarázni, hogy milyen szakember volt, hiszen ha jól tudom mai napig ő nyerte a legtöbb ugróversenyt Magyarországon. Olyannyira jó keze volt, hogy derbylovunkat, a hatalmas termetű Iglói diákot is ő lovagolta munkában. Mikor engem ültettek fel utána, kezem-lábam remegett. Kedvesi után felülni egy lóra, főleg egy ilyen hatalmas termetűre, nem akármilyen felelősség volt. Láthatják tehát az olvasók, hogy messzire nyúlik vissza a munkakapcsolatunk. Talán ezért is kért fel a lovaira anno, amikor már tréner lett. Szerencsém volt, mert ha Bodnár Lajos külföldön lovagolt, vagy két lovuk indult egy versenyben engem választott." - kezdi emlékezését a kiváló lovas.
Racing Portal: Nem is akármilyen lovakra, hiszen az 1981. évi Nemzeti Díjban Ön lovagolta győzelemre, az utolsó osztrák derbynyerőnket, Turbót.
Ferenczi Pál: Igen. Két lovuk futott. Mende és Turbó. Bevallom nem emlékszem hol volt Pedró (Bodnár beceneve - a szerk.). Mendét Herczeg Béla lovagolta én pedig Turbót. Így sikerült nyernem vele.
RP: A Kancadíjban viszont folytatódott a "zsokékeveredés", hiszen azt Ön, az imént említett Mendével nyerte.
FP: Rá pedig azért kerültem, mert akkor futották az Osztrák Derbyt és Pedró ott indult Turbóval.
Tíz esztendővel később, 1991-ben hunyt el. Augusztus huszadika pedig kétszeresen is fontos dátum a honi lóversenykrónikában, hiszen mai főszereplőnk aznap született, míg Alafi Péter azon a napon hunyt el.
Köszönjük Vas József és Ferenczi Pál segítségét!
Legsikeresebb futamai idomárként:
Káposztásmegyeri Díj – 5 győzelem
Nemzeti Díj – 5 győzelem
Alagi Díj - 5 győzelem
Millenniumi Díj - 4 győzelem
Batthyány-Hunyady Díj - 3 győzelem
Imperiál Díj – 3 győzelem
Kétévesek Kritériuma - 3 győzelem
Magyar Derby – 2 győzelem
Horváth József szavait kiegészítette Sereg András. A képek szintén Horváth József hagyatékából származnak.
