Akik a helyszínen vagy a televízióban látták, azok közül sokan a 2000. július másodikán lefutott 78. kiadást tartják az évszázad derbyjének.

Mai írásunkban bemutatjuk azt a két csodás telivért, aki örökre emlékezetes módon végigküzdötte a 800 méteres befutóegyenest, hatalmas sportélménnyel ajándékozva meg a jelenlévőket, no és persze az utókort.

Rodrigo (Bin Shaddad - Ritmus) a Kerteskői Ménesben született 1997. április 24-én. Kétéves eredményeit látva azonban aligha gondolta bárki is, hogy derbyaspiráns lesz belőle. Formái ugyan folyamatosan javultak, de csak októberben tudta elveszteni a nyeretlenségét, és az évvégi csikórangsort csak a 15. helyen zárta 61-es osztályozással.

Azt másik hősünk, Bagi Imre úr saját tenyésztése, Akito (Horatio Luro - Assunta) vezette 72-vel, akinek határozottan jobban indult karrierje. A kétévesek egyik legfontosabb erőpróbájáig, a Szent László Díjig nem volt harmadiknál rosszabb, de 1400 méteren csalódást keltő ötödikként ért célba. Egy hónappal később viszont felült évjárata trónjára, amikor megnyerte a mérföldes Kritériumot. 

Hogy a képen látható Rodrigo a gyenge formái miatt nem indult a kétéves nagyversenyekben, vagy valami más oka volt ennek, erről kérdeztük trénerét, Ribárszki Sándort.
„Erről Németh Ildikót kellene megkérdezni, hiszen az első öt versenyét nála futotta. Csak ősszel került hozzám, ami-kor is a BIH-MA Kft. megvásárolta. Egy vékonyka kis csődör volt, ráadásul még nyeretlen. Mivel nem én treníroztam, nem mondhatok véleményt róla, de szerintem nem tartott még ott Rodrigo, hogy a kétévesek legnagyobb versenyeiben futhatott volna.” – kezdi visszaemlékezését Ribárszki Sándor.

Háromévesen is egészen más utat jelölt ki számukra a menedzsment. Akito nagy stílusban nyerte a gróf Erdődy Rudolf Emlékversenyt és versenyrekordban „a Nemzetit”, így egyértelműen a kékszalag legfőbb várományosának volt tekinthető.

Hogy miért nem találkozott a két favorit a Nemzeti Díjban, erről így beszélt a hatszoros derbynyerő idomár:
„Azért hagytuk ki Nemzeti Díjat vele, mert a számára rövidnek ítélt távon, ilyen erős csapat ellen nem szerettük volna megfuttatni. A lépcsőzetesség elvét betartva, kihagyva az „ezerhatost” készültünk inkább az Alagi Díjra, amiről azt gondoltuk, hogy ez neki abszolút feküdni fog. Utána természetesen a Derby volt a következő cél.”

Rodrigo ezt bizonyítva háromévesen már egészen más arcát mutatta. Mindhárom 2000. évi versenyét megnyerte, közte a legfontosabb felkészítőt, az elátkozott Alagi Díjat is.

Úgy érkeztek tehát a nagy megmérettetéshez, hogy a két favorit nem találkozott korábban.

A Juventus Rádió támogatásának köszönhetően hatalmas médiafelhajtás előzte meg a futamot, amit a résztvevők meg is háláltak, hiszen a régi pálya 800 méteres befutóegyenesét héroszként küzdötte végig a két kiválóság.

A végeredmény ismert. A 67 éves Kállai Pál minden tudását előhívva és minden erőtartalékát mozgósítva, Rodrigot, önmagát és Ribárszki Sándort derbygyőztessé tette. No és természetesen a Kerteskői ménest.

Így írt erről a Magyar Lóverseny és Turf krónika:

„Ragyogó idő és a hatvanas-hetvenes éveket idéző nézősereg láttán bebizonyosodott, hogy vannak olyan erők, amelyek képesek feltámasztani az évek óta sorvadó lósportot. A reklámtevékenység megtette hatását, mivel ennyi ember régen volt a Kincsem Parkban. Mire a Derby indulói besétáltak a jártatóba ki lehetett volna tenni a “megtelt” táblát. A TV és rádió is nagyon sokat tett, hogy elmozduljon a holtpontról a lóversenyzés helyzete. A Derby indulói között a figyelem főleg Akito és Rodrigo felé irányult, de volt, aki megesküdött Rézpatkó, Nap fia, vagy Dreamwaver sikerében. A titkos tipp Leonard volt, azonban a versenyben beigazolódott, hogy ez is csak álom maradt. A két nagy favorit Rodrigo és Akito elhúzott az addig vezető Ámor mellett és ez a két telivér amit a célegyenes 800 méterén fej-fej mellett végigküzdött, az a lóversenyzés igazi reklámja volt. A két ló beleadva minden erejét, a célbaérkezés után úgy elfáradt, hogy szinte remegő lábakkal értek be a mázsaházhoz. Hosszú percek múlva szedték össze magukat. S amikor a lefutási időt bemondták: 2.28.7 mp! akkor értettük meg, hogy ez minden idők harmadik legjobb ideje. Sir Khan (2.27.8 mp), valamint a lengyel Smuzka (2.28.1 mp) futott csak ennél jobb időt. Mindkét telivér és mindkét lovas ezen a napon a maximumot adta ki magából, egyetlen szépséghibája a futamnak az óvás, ami beárnyékolta ezt a nagyszerű futamot. Rodrigo győzelme nagy tenyésztői siker a Kerteskői ménesnek, tizenöt év után (1985-ban Bűvölő) sikerült újra Derby-nyerőt tenyészteniük.” – írta lapjában Horváth József és Vesztényi Gábor.

Az év folyamán legjobban várt összecsapás valóban olyanra sikeredett, mint amilyennek lenni kell a háromévesek legfontosabb erőpróbájának. Küzdelmesnek, izgalmasnak, lélegzetállítónak, nehezen felejthetőnek.

A közönség végig őrjöngte a finist, hiszen pontosan tudták, a sporttörténelem egy kis darabkája játszódik le a szemük előtt.

Dörgő tapsivar fogadta a virágoskertbe visszatérő lovakat és lovasokat.

Mármint a két párost, hiszen valljuk meg őszintén, a 78. kiadás csak két lóról és két lovasról szólt. A többieknek ezen a délután nem osztottak lapot.

Ez volt egyébként az utolsó derby a Kincsem Park „régi pályáján” hiszen a versenyek ezt követően Alagra költöztek. Mi ez, ha nem méltó búcsúja annak a pályának, amely látta Mincit, Imit, Imperiált, Norbertet, Turbót, Try Start és még sok nagy hőst? 

Kovács Sándor így nyilatkozott nekünk erről:
„Sajnos azt kell mondanom, még 20 év távlatából is, hogy ott én egy picit hibáztam. Amikor az egyenesbe fordultunk, mi nagyon könnyen mentünk, míg Kállai Pali bácsi már lovagolta Rodrigot. Mi voltunk belül, de picit túlvártam a versenyt. Az egyenesbe érvén szépen meg kellett volna indítani, meglovagolni és akkor jött volna ő igazán lendületbe és akkor nem hiszem, hogy Rodrigo utolérte volna. De én csak vártam, vártam és a videón is jól látszik, mikor Ámor mellett elmegyek, ott már el kellett volna lovagolnom. Ráadásul Akito olyan „bunyós” ló volt. Amikor Ámorral volt a karámban, vele is brusztolt állandóan. Az volt vele a helyzet, hogy ha egy ló került a közelébe, ő azt nem legyőzni akarta, hanem bunyózni vele. Húzott a másikra, sumákolt stb. Összefoglalva túltaktikáztam, túlvártam, így fájó volt elveszíteni, nyilvánvalóan számomra nem oly kedves emlék. Mivel maximalista ember vagyok, hiába ez az évszázad derbyje, nekem nem.”

Ribárszki Sándor érthetően másként emlékezik:
„Nekem az évszázad derbyje egyértelműen. Utólag könnyű okosnak lenni, de
azt mondom, Sanyi jól lovagolta Akitot. Szerintem Pali végig Sanyit figyelte. Ha Sanyi előbb indít, Rodrigo is indult volna, és azt is tudjuk, hogy amikor mellé ért, Rodrigo csak játszott vele. Mégegyszer mondom: utólag már könnyű bármit is állítani. A videófelvételen jól hallatszik, mikor a speaker harsogja, hogy „Rodrigon már ostorhoz nyúl Kállai Pál.” Az, hogy valaki „ledurrant” egyet a lónak, az a hosszútávú lovaknál inkább „ébresztő” jelleggel működik, nem pedig azért, mert „meghalt” a ló.”

Ne feledjük, ez a 2000-es esztendő, amikor a Bagi Fleur Kft. soha nem látott tarolást mutatott be a magyar Lóversenyzésben, így Kovács Sanyi gyorsan vigasztalásra lelt. Akito nem egyszerűen visszavágott Rodrigonak a derbyvereségért, hanem a St Leger-ben öt hosszal előzte meg …igaz már Alagon.

Ennek ellenére az esztendő végén, a rangsor élén Rodrigo állt 79,5-es osztályzással, féllel magasabbra értékelve, mint legnagyobb riválisa.

Akkoriban annyi klasszis futott a magyar pályákon, hogy Akito csak harmadik lett az Év Lova szavazáson, ugyanis Kovács Sanyiék istállójának szuperkancája, National Flirt 89-el több szavazatot kapott (169), mint az istállótárs, és csak öttel maradt el a bajnokként kihirdetett Rodrigotól (174).

Kanics Melinda (Akito idomárja) és Kovács Sándor viszont toronymagasan lettek championok.

2000-ben is igazolást nyert, hogy a nyári klasszikust sokszor a legszerencsésebb ló nyeri, hiszen Rodrigo a kékszalag sikere után már „csak” a Millenniumi Díjat (2001) nyerte meg, míg Akito négyévesen elképesztő tarolást mutatott be, ahol a Batthyány-Hunyady Díjban, a Kincsem Díjban, a Budapesti Díjban és a Lovaregyleti Díjban sem talált legyőzőre.

Klasszisát jól mutatja, hogy utóbbi verseny távja pont duplája az azt megelőznek (1400 m és 2800 méter). A Lovaregyleti Díjat egyébként pályarekordban, Rodrigot 18 3/4 hosszal megelőzve nyerte. Ötévesen azonban már nyeretlen maradt.

Számokban a két ló kizárólag magyarországi karrierje:

Rodrigo:
26 futás – 7 győzelem 7.876.690 Ft pénzdíj. Teljes pályafutása során három nagydíjat nyert (Millenniumi, Alagi, Derby). Legmagasabb hendikepszáma: 79,5 (3 évesen).

Külföldön, öt ország, öt pályáján még 16 versenyt futott. Ötödik a Gr3-as Fürstenberg Rennenben (Baden-Baden, 2000-ben), második a Central European Breeders’ Cup Classicban (Bécs, 2000), de nyernie csak kisebb bécsi futamokban sikerült.

2003-ban ugyan még győzött a Szent István Díjban, de ezt a sikerét doppingvétség miatt elvették tőle.

„A doppingesetről tudni kell, hogy szó szerint az egész telep, minden lova „köhögött”. Minden futó lónak adtuk a Bisolvont (oldatos injekció nagy mennyiségű, sűrű váladék termelődésével járó légzőszervi megbetegedések kiegészítő kezelésére.—a szerk) és mivel az enyém nyert, ő ment a doppingra. „Mondom még egyszer minden ló kapta, még az abban a futamban induló másik lovam, Prometheus is.” – meséli Ribárszki.

Rodrigo anyja, Ritmus egyébként 2002 tavaszán múlt ki.

Akito:
24 futás – 11 győzelem 8.671.700 Ft pénzdíj. Teljes pályafutása során hét nagydíjat nyert (Kétévesek Kritériuma, Batthyány-Hunyady, Nemzeti, Kincsem, St. Leger, Budapesti, Lovaregyleti Díjak). Legmagasabb hendikepszáma: 85,5 (4 évesen).
A két ló egymás elleni mérlege: 3:2 Akito javára.

Akito mindösszesen három versenyt futott külföldön, de győznie nem sikerült.
Kovács Sanyi a korábban már említett interjúban így beszélt róla:

„RP: Ki lehet egyáltalán jelenteni, hogy ebből a sok klasszisból melyik volt a legjobb abban az évben?
KS: „Akito volt a legjobb az biztos. Nehéz lovaglás volt munkában és versenyben is, de ha topon volt főleg fejben, és sikerült eltalálni a lovaglását félelmetes volt, hogy ment. Véleményem szerint ő volt Bagi-Fleur Kft. legjobb lova.”

Hogy mi van ma a két főszereplővel, egyáltalán élnek-e még, arról nem találtunk hiteles forrásokat.

Ez volt tehát az évszázad derbyje a két főszereplőn keresztül. Reméljük Önök számára is kellemes volt az emlékek felidézése. Az elmúlt 21 évben természetesen láttunk lehengerlő nagy győzelmeket, de ilyen izgalmas, felejthetetlen csatára immár 2000 óta várnak a galoppkedvelők. Talán a 100. kiadás majd elhozza ezt.

Sereg András, képek:Juszel Béla

(A cikkben kizárólag a ma is kiemeltnek tekintett nagydíjakról szóltunk. Ezért nincs a felsorolásban pl. Rodrigo 2003-as Buccaneer Díj győzelme.)