A Prix De Diane kapcsán következzék a futam csúcstartó zsokéjának bemutatása.
Gérald Mossé 1967. január 3-án született Marseille-ben. 16 évesen, 1983-ban kezdte meg karrierjét Patrick-Louis Biancone istállójában, majd később François Boutin-hoz szerződött, pedig édesapja is tréner volt. Első nagyobb győzelmét Double Bed nyergében aratta 1986-ban, amikor is a Prix de la Cote Normande Gr2-es futamában győztek. 1988-ban sikerült először megnyerni a kancadíjat Resless Kara-val. 1990-ben már a csúcsra ért pályafutása, mert Saumarez nyergében elsőként haladtak át a Prix de l’Arc de Triomphe célvonalán.
Hány olyan zsokét ismernek, aki hétéves karrierrel máris Arc nyerőnek vallhatta magát?
Az európai lovasok egyik úttörője volt. 1988 óta ugyanis egyre többet lovagolt Japánban és ott sem kerülték el a sikerek, de talán akkor még ő sem tudta, hogy milyen káprázatos keleti karrier vár rá. Az 1991/92-es szezonban ugyanis Hong Kongban is számot adott káprázatos tudásáról. 1993-ban azonban nem mondhatott nemet őfelsége hívására és (IV.) Aga Khan első lovasa lett. Egy évvel később már derbygyőztesnek vallhatta magát, minekután Celtic Arms-szal (még 2400-ra) győztek Chantilly-ban. (Igaz az említett telivérnek nem Aga Khan volt a tulajdonosa). Egészen 2001-ig viselte őfelsége piros-zöld dresszét, amely pályafutásának egyik legsikeresebb időszaka volt.
Ezt követően ismét Hong Kongba szerződött fenntartva magának a jogot, hogy a legnagyobb európai versenyekben lovagolhasson. Beilleszkedett. Olyannyira nem tekintettek rá idegenként, hogy saját nevet is kapott: Wu Siyi.
2010-ben egy másik mérföldkőhöz érkezett. Americain Melbourne Cup sikere egyszersmind azt is jelentette, hogy Mossé a legendás ausztrál futam első francia zsoké nyerője lett.
2014. márciusában már 600. győztes (helyi) lovaglásán is túl volt és a Hong Kong Jockey Club egyik vezető arcának számított. Viszont a 603. siker után azt mondta végleg elhagyja Hong Kongot. Úgy tervezte, hogy visszatér Európába, de nemsokára ismét Sha Tin-ban és Happy Valley-ban tűnt fel. Egyszerűen képtelen volt (második) otthonából hazatérni. A Jockey Club Mile-ban még sikerre vezette Beauty Flame-et, ami az utolsó (?) nagy győzelme volt a kínai metropoliszban. 2016 májusában – egy összezördülés miatt – viszont már tényleg eljött a búcsú ideje, mert Mossé nem hosszabbított szerződést és 659 siker után búcsúzott Hong Kongtól.
Gérald nem csak az első francia MC nyerő zsoké lett, hanem az első, aki megcsinálta a Hong Kong International Races Grand Slam-et, amely a Cup (2x nyerte meg), a Mile (1), a Vase (2) és a Sprint (2) futamát foglalja magába.
Pályafutásának eddigi összegzéseként elmondhatjuk, hogy Franciaországban:
- 5 Prix De Diane
- 5 Prix Morny
- 3 Prix du Jockey Club
- 3 Poule d’Essai des Poulains
- 3 Prix du Moulin de Longchamp
- 3 Prix Ganay
- 3 Prix Du Cadran siker a neve mellett.
Eddig!
Hong Kongban a Grand Slamen túl is gyakorlatilag mindent megnyert, de győzött Szingapúrban, Dubaiban, Németországban, Olaszországban, Törökországban, Ausztráliában, Kanadában és természetesen Angliában is. A Racing Post a legtöbbet utazó zsokék közé sorolta.
A mai napig aktív, jelen pillanatban Newmarketben él, így főként Angliában lovagol. Utolsó nagy győzelmét tavaly októberben aratta, amikor is Mabs Cross-szal megnyerték a számunkra nem oly kedves Prix de l’Abbaye-t.
A pontosság kedvéért meg kell jegyeznünk, hogy Gérald, Spreoty-val, Charles Pratt-tal és a legendával, Yves Saint-Martin-nal csúcstartó 5-5 kancadíj sikerrel. Nézzük Gérald öt társát a kancák klasszikusában:
Resless Kara (1988), Shemaka (1993), Vereva (1997), Zainta (1998), Daryaba (1999)
Eddig több mint 2300, közte 65 Gr1 győztest lovagolt de erről így beszélt:
“Nem érdekelnek a számok. Örülök, hogy azt csinálhatom, amit imádok. Fiatal vagyok. Igen. 52 évesen mind fizikailag, mind pedig mentálisan 100%-os állapotban érzem magam. Olyan riválisaim is vannak, akik még meg sem születtek, amikor én már Arc-ot nyertem, de nem hinném, hogy bármi is megállíthat engem. Newmarket egy új kihívás számomra, márpedig én szeretem a kihívásokat.”
Képek: Zimbio, nyitókép: Racing Post twitter
