The Long Fellow – Lester Piggott élete és pályafutása

A derby kapcsán fókuszban: a zsokékirály.

1950-and-lesters-studying-form-again-800x445.jpg

Ahogy Amerikában is eldöntetetlen, hogy Bill Shoemakert vagy Eddie Arcarot illeti a bevezetőben említett titulus, a briteknél sem biztos, hogy Lester Piggott-nak jár. Mégis róla ejtünk ma pár szót, mégpedig abból az okból kifolyólag, mert a

ma lefutásra kerülő Derbyt, nem kevesebb, mint kilenc alkalommal nyerte meg.

Lester Keith Piggott Wantage-ban (Oxfordshire, Anglia) született 1935. november 5-én, mégpedig egy olyan családba, amelyben a lóversenyzés több elhíresült alakjai is élt, akiknek sikereit egészen a XVIII. századig vezethetnénk vissza. Talán elég annyit kiragadni, hogy Lester édesapja, Keith Piggott nyerte zsokéként 1939-ben a Champion Hurdle-t, míg 1963-ban, immár idomárként a Grand National-t, amikor is Ayala Pat Buckley-vel a hátán győzött Liverpoolban. Nagybátyja négyszer nyerte meg az 1000 Guineas-t.

lester.png

Lester balra 12 évesen, jobbra 1 évvel később. Fotók: theapprenticejockey.blogspot.com

A rendkívül csendes és visszahúzódó kisfiú 10 éves korában – természetesen édesapja felügyelete mellett – kezdett versenyekben is lovagolni, és 12 évesen már az első győzelmén is túl volt, amit Haydock Park-ban jegyzett The Chase nyergében. „Nagyon jó lovas, de sosem lesz annyira jó, mint az apja. Ő csak egy hétköznapi fiú” – mondta édesanyja ekkor.

„Igen boldog gyermekkorom volt. Nem tetszett az iskola. Semmit nem tudtam róla, hogy mi vár ott rám.  Csak a lovak érdekeltek. Négyéves korom óta lovagoltam és csak két dologhoz értettem: a lovakhoz és a versenyekhez. Szerencsére apám mindent megtanított nekem. Ő egyébként egészen más, mint én. Könnyed mozgását a nyeregben élvezet volt nézni. Persze amikor tanított én nem a fia voltam, hanem csak egy tanítvány a sokból. ”

Igazi szenzációnak számított, hogy 1954-ben, azaz 19 évesen megnyerte azt a versenyt, amely sok zsokénak egész pályafutása során nem sikerül: a Derby-t. Pedig lova, Never Say Die csak 33/1-as oddsal volt kínálva a start előtt.

1960-ban – immár háromszoros derbygyőztesként – megnősült. A londoni Szent-Márk templomban vezette oltár elé Susan Armstrongot és Newmarket-be, egészen közel a Rowley Mile-hoz költöztek, ahol ma is élnek. Az ara édesapja és bátyja is lóverseny tréner. Két lányuk született: Maureen, akit korunk egyik legjobb brit trénere William Haggas vett feleségül és Tracy aki az RTÉ sportriportere.

Több becenevet is kapott. Egyrészről a zsokék között extrém magassága (173 cm) miatt a „The Long Fellow”-t vagy a “housewives’ favourite”, azaz „a háziasszonyok kedvence”-t mert Piggott közkedveltsége az egeket ostromolta és nagyon sokat tett a lóversenyzés népszerűsítésesét. A „hatalom” elleni lázadása, kimagasló tehetsége a „nép zsokéjává” tette őt.

 1950_it_s_well_done_son_listen_to_me_and_you_might_make_it_as_a_jockey.jpg

Édesapjával. Fotó: theapprenticejockey.blogspot.com

Pedig minden volt csak éppen szent nem. A győzelem érdekében szinte mindenre hajlandó volt. Deauville-ban, és Sha Tin-ban is felfüggesztették mert vagy ez ellenfél lovára ütött, vagy meglökte riválisa lovának fejét. Persze ez elkerülhetetlen büntetéseket vont maga után. A lóválasztásnál sem ismert kompromisszumot.

„Én vagyok a legjobb, ezért nekem kell a legjobb lovakat ülnöm” – mondta.

Meghallhatta ezt John W. Galbreath is, aki egyszerűen ragaszkodott ahhoz, hogy Lester lovagolja Roberto-t az 1972-es Derby-ben, pedig annak Bill Williamson volt az állandó zsokéja. Naná, hogy győztek, pedig nézzék a képet. Nem igazán volt jó pozíciójuk, de Lester erőszakossága ismét győzelemre vezetett.

72-derby-roberto.jpg

Az előbbieket alátámasztják Terry Pritchard, ügynök szavai: „A legjobb zsoké? Gordon Richards jobb lovas volt, de Piggott mindig egy lépéssel előrébb járt mindenkinél. Ha például hatodik helyen ért célba, de látott egy másik lovat, akit zsokéja szerinte nem megfelelően lovagolt, elment a tulajdonoshoz, és azt mondta: Hadd lovagoljam neked és nyerni fogok vele.”

Persze később azt mondta már megváltozott ebben: „Amikor gyerek voltam csak a győzelemre tudtam gondolni. Ma már jobban érdekelnek a lovak és a karakterük.

A sportághoz való mérhetetlen alázatát viszont mi sem bizonyítja jobban, mint hogy szinte egész pályafutása során megőrizte versenysúlyát, az 51 kilogrammot.

Talán ennek elismeréseként kapta meg 1975-ben a lovagi címet, hivatalos nevén „A Brit Birodalom rendjét” (Order of the British Empire).

Olyan trénerlegendáknak lovagolt, mint Noel Murless vagy éppenséggel Vincent O’Brien.

31268-large-e1544719967390-800x445_1.jpeg

Együtt a két zseni. Bal oldalon Piggott, jobb oldalon O’Brien. Kép: Racing Post

Utóbbival, azaz valójában a Coolmore-ral való kapcsolata éppen 20 éves partnerség és 9 klasszikus siker után, 1980-ban ért véget, és Murless vejéhez, Henry Cecilhez szerződött.

Ekkor már kilencszer volt a zsokék bajnoka Angliában.

Majd 1981-ben és 82-ben ismét, de egy évvel később kirobbant a vita All Along lovaglása kapcsán, amikor is Daniel Wildenstein megtiltotta, hogy lovagolja lovait, így került az Arc-nyerő telivér nyergébe Walter Swinburn. Ez meglehetősen sokba került neki, hiszen All Along egy káprázatos őszi kampány után az Év Lova címig vágtázott az Államokban. Ez feszültségeket generált csapaton belül, hiszen Cecilnek Wildenstein volt az egyik legnagyobb tulajdonosa. A megoldás az lett, hogy Lester mellé leigazolták a szintén világsztár amerikai Steve Cauthen-t. Az ügy hátteréről nem sokat tudni, de az tény: az angol sztárzsoké bizony sosem bánt kesztyűs kézzel a rábízott lovakkal.

"1993 júniusában Piggott rajthoz állt az osztrák derbyn Freudenauban, és ott jött az ötlet – el kell vinnem Pozsonyba! Bármi történjék! Sokat segített nekem Piggott asszisztense, a vonzó szőke Anna Ludlow. 8000 néző érkezett a régió minden részéből, hogy megnézze a derbyt. Elképesztő hangulatot teremtettek. A VUB Bank hirdetési együttműködésének köszönhetően 5000 fontot fizettünk neki a pozsonyi fellépésért,a szlovákiai versenyzés népszerűsítéséért de minden pennyje megérte.

Lester Piggott fenomenális zsoké volt, a történelem legnagyobbja. Örülök, hogy Szlovákiában is megmutatta lovasművészetét. Háromszor is könnyedén nyert négy startjából, beleértve a derbyt is Zimzalabimmal. Abszolút profi, mestersége igazi művésze. Egyetlen extra mozdulatot sem tett a nyeregben.

A Bratislavska Mile-ben a korábban a boxok előtt "hisztiző" František Holčák edző által kedvelt, de mentálisan instabil Latént lovagolta. Piggott elküldte a segítőket, Latént pedig szó szerint elbűvölte, így az úgy ment be a startgépbe, mint egy bárány. Életem egyik legszebb versenyélményének tartom Piggott fellépését a Duna jobb partján.” - emlékezett vissza a szlovák versenyüzem korábbi vezetője, dr. Marian Surda.

Ide kapcsolódik, hogy a harmadik győzelmét aznap a Kentaurs Farm lovával, Musical Prospect-tel nyerte.

1985-ös szezon után befejezte káprázatos lovas karrierjét és trénernek állt. Nem sokáig lubickolhatott azonban a sikerekben, mert hiába alakult ígéretesen ez a pályafutása is,

hamarosan a börtönben találta magát.

Több mint 3 millió fontos adócsalásért három év letöltendőt kapott, amelyből végül 366 napot kellett a hűvösön csücsülnie, és a lovagi címe természetesen visszavonásra került. Piggott-ról mindig is köztudott volt, hogy csak azon szabályokat tartotta be, amelyek neki is tetszettek. A versenypályán és az életben is öntörvényű volt, így senki egy pillanatig sem kételkedett abban, hogy valóban el is követte azt, amivel megvádolták.

A büntetés letöltése után, sokakat meglepve újra a lovaglócsizmát vette fel, és 10 nappal a visszatérése után, 1990 októberében már megnyerte a Breeders’ Cup Mile-t, Royal Academy-val. Aki nem mellesleg Nijinksy ivadék.

Amerikában senkit sem érdekelt, hogy milyen okból szakadt meg a pályafutása. A Bredeers’ Cup hétvégéjének egyik legnagyobb csillagát, hatalmas ovációval ünnepelte a Belmont Park közönsége.

Több nagy sikert tartogatott még számára ezen időszak is, de Angliában 1994. november 5-én láthatták őt nyeregben a lóversenyrajongók.

2004-ben jelent meg életrajzi könyve, Lester’s Derbys címmel.

2007. május 15-én Lester egy svájci kórházba került, minekutána megismétlődött egy korábbi szívproblémája. Felesége szerint a zsokélegenda nem került életveszélybe, de az első napokat óvintézkedésként az intenzív osztályon töltötte. Egy hónappal később már ott volt a Royal Ascot-on.

2009-ben Budapesten magam is találkozhattam vele, amikor is Overdose futását megtisztelte jelenlétével.

piggottal.jpg

Mivel ezen cikkünk apropója a Derby, nézzük kilenc derbygyőztesét:

Never Say Die (1954)

Crepello (1957)

St Paddy (1960)

Sir Ivor (1968)

Nijinsky (1970)

Roberto (1972)

Empery (1976)

The Minstrel (1977)

Teenoso (1983)

Micsoda névsor. Hát még nagy győzelmei. Nézzük pályafutásnak legfontosabb számait, legsikeresebb futamait:

9 derbygyőzelem – 30 angol klasszikus

11 Ascot Gold Cup

10 Dewhurts Stakes

10 July Cup

5 ír derby – 16 ír klasszikus

3 Prix de l’Arc de Triomphe

3 Deutsches Derby

3 Derby Italiano

3 Washington D.C. International

emellett győzött a Szlovák Derbyben (1993), a Szingapúri Derbyben (1979), a Breeders’ Cup Mile-ban (1990), és a Canadian International Stakes-ben (1994) is. Összesen 4493 győztest lovagolt!

A tizenegyszeres bajnok Piggott nem csak a lóversenyzésre volt óriási hatással, hiszen többek között a James nevű rockbanda, vagy Jim Morrison egyik dalában is felhangzik neve. 1990-óta az ő nevét viseli a zsokékat kitüntető ceremónia, a Lester Award.

A Guardian azt írta róla egy vele készült riportjának bevezetőjében:

“Lester egy olyan extravagáns zseni, aki majd fél évszázadon át uralta a brit lóversenyzést.”

Egyik legfőbb erényének azt tartják, hogy a temperamentuma évtizedeken át változatlan maradt pedig nem volt könnyű élete halálos fenyegetésekkel, fizikai nélkülözéssel, sérülésekkel megspékelve, de felesége komoly támaszt jelentett számára – igaz, később elváltak.

Biztosan Önökben is felmerül a kérdés: egy ilyen karriert megélő zsoké vajon melyik lovát tartja a legjobbnak? Nos, Lester azt mondta, hogy ha egyet mondana, megsértené a többi nagy bajnokot, de egyik másik interjújában arról mesél, hogy ha valaki nagyon erőszakoskodik ebben a kérdésben, akkor ő legalább fél tucat lovat kellene, hogy említsen.

„Pusztán a képességeit tekintve Nijinsky volt a legjobb, de ő olyan ideges volt a versenyei előtt, hogy rám is a frászt hozta, míg ki nem ugrottunk a gépből. Sir Ivor viszont épp ellenkezőleg. Maga volt a megtestesült nyugalom, de ez nem látszott rajta mikor felgyorsult. No és persze Alleged, ki kétszer nyerte meg az ARC-ot.”

A legjobb ló, akit nem ő lovagolt szerinte Peintre Celebre. A legnehezebb pályáknak Epsom-ot és Ascot-ot tartja, a legjobbnak pedig York-ot. Egyébként roppant kritikus napjaink derbymezőnyeit illetően. Szerinte ma már akkora társadalmi esemény a Derby, hogy az szinte megbolondítja az embereket. „Olyan lovakat is neveznek néha, akik alig tudnak felfutni a dombra” – mondta.

Epsomban tegnap II. Erzsébet királynő avatta fel a  róla készített szobrot. 

Főszereplőnk egy kocsmát üzemeltetett Margate-ben egy tengerparti városban, de napjai nagy részét a Somerville Lodge-ban töltötte, ahol veje istállójában változó számú lova állt. Imádja a fagylaltot, de még nyugdíjas éveiben sem hízott el. A hideget viszont gyűlöli, ezért télen sokat utazgat. Ennek némileg ellentmond, hogy 2012-ben Svájcba költözött a kiváló tréner Lord John FitzGerald korábbi feleségével, Barbara Zindellel.

Egészen biztosan helye van minden idők 10 legnagyobb zsokéja között, de hogy saját hazájában senki nem lehet próféta, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy a Racing Post 1999-ben „csak” a második helyre rangsorolta őt, a XX. század TOP 50 brit zsokéjának listáján, hiszen a vezető szaklapnál a 26x-os bajnok, az 1942-ben az ötből négy klasszikust megnyerő Sir Gordon Richards minden idők legjobbja.

Hát igen. Ezekkel a számokkal nem vetélkedhet Piggott. 

De ha azt kérdeznénk, ki volt a XX. század legnagyobb brit zsokéikonja, alighanem főszereplőnk kapná a legtöbb voksot.

2022. május 29-én egy genfi kórházban hunyt el.

Legenda!

Kép: picclickimg.com, Racing Post

süti beállítások módosítása