Kezdjük a galopp lóversenyzés legnagyobb alakjaival. Velük talán nem lövünk bakot. A következő kis szösszenetben megpróbáljuk bemutatni a világ pillanatnyilag két legmagasabbra értékelt versenylovát.

Itt máris felmerülhet bennetek: vajh mi alapján értékelik a versenylovakat? Alapvetően nem könnyű erre a kérdésre válaszolni, de uccu neki próbálkozzunk meg vele. A lóversenyzésben (nagyon sarkítva) általánosan elfogadott szabályrendszer van. Itt is van nemzetközi szövetség (esetünkbe IFHA) aki szabályoz ezekben a kérdésekben. A lósportban nem igazán történnek az embersporthoz hasonlítható világmegmérettetések, mint a most zajló olimpiai vagy világbajnokságok. Természetesen vannak hatalmas díjazású versenyek a világ több pontján is, amik a gigantikus pénzdíj és a dicsőség miatt odavonzzák a legjobb (külföldi) lovak tulajdonosait. A lóversenyzésben a Group/Grade 1-es versenyek a legmagasabb minősítésűek. Ezek olyanok, mint pl. az atlétikában a Golden League, vagy a teniszben a Grand Slam sorozat. Mindenki ezeket szeretné megnyerni. Ezekben a legmagasabbak a pénzdíjak, de ezekbe a nevezés is egy kisebb vagyon. Ez alatt jönnek a Gr2-es, Gr3-as majd a Listed versenyek. Két főszereplőnk ma már kizárólag Gr1-es kategóriában versenyez.

A világ pillanatnyilag legmagasabbra értékelt versenylova, a 2008-ban Galileo nevű papától (ő látható itt a képen) és Kind névre hallgató mamától született. Később a Frankel nevet kapta, így állítva emléket a világ valaha élt egyik legnagyobb (egyébként amerikai)  lóverseny trénerének, a Hall of Fame elismeréssel kitüntetett Bobby Frankelnek.

A képen látható Galileo ma a világ talán legnagyobb hatású apaménje, ami azt jelenti, hogy utódai elképesztő magas százalékkal nyerik a versenyeiket vagy legalábbis remekül helyt állnak a versenypályákon. Azok a pályáról lekerülő versenyzők, akik apaménként folytatják karrierjüket, általában nyilvános árakon teszik ezt, azaz a fedezési díjuk ismert. Galileonál azonban nem, mert ő magánménesben fedez.  500 ezer dollár/euro/font azonban vélhetően lehet ez a díj, hiszen árverésen nem ritkán csikójáért 900,000-1,000,000 Eurot kell leszurkolni.  Igen. Jól olvastátok. Nem ritka, hogy árverésen ennyit fizetnek egy-egy csikóért aki később (lehet hogy) még egy 30 ezer eurós versenyt sem tud megnyerni. Lutri ez a javából. A lóversenyzésben mindig a kancát viszik a csődörhöz, azaz (néhány kivételtől eltekintve) a kanca tulajdonosa fizet a fedezésért.

Az itt látható Frankel megszületett tehát 2008-ban, a szaúd-arábiai herceg, Khalid Abdullah által tulajdonolt, Angliában található Juddmonte Farm-on. A versenylovak többsége kétévesen kezdi meg pályafutását, így főszereplőnk is. A tulajdonos életében egy fontos pillanat, hogy eldöntse, kihez adja tréningbe a lovát, azaz ki készíti majd fel a versenyekre. A kozmopolita herceg választása Sir Henry Cecil-re esett, aki a lóversenyzés bölcsőjében, az angliai Newmarketben treníroz.  Ez a legfontosabb és legpatinásabb lóversenyközpont az egész világon.  Becslések szerint 4000 galopp ló otthona. Frankel tehát az ő irányítása mellett kezdte szárnyait bontogatni. Első versenyében a ma szintén világsztárnak számító Nathaniel-t verte, majd ezt követően könnyedén 10 és 13 hosszal győzött. Ezek nagyon nagy különbségek. Ez olyan mintha Cseh Laci 5-6 testhosszal lenne ezüstérmes Phelps vagy Lochte mögött. Amikor (2010) októberben megnyerte a kétévesek legfontosabb futamát, a Dewhurst Stakest (már Gr1), már több szakember minden idők legjobb angol kétévesének nevezte. A hároméves karrierje egy igazi diadalmenet volt, de nem futott a legfontosabb versenyben, az Epsom Derbyben. Mégpedig azért mert Frankel mérföldön érzi otthon magát, míg a Derby távja 800 méterrel hosszabb, 2400 méter. Májusban a 2000 Guineas-t (a hármas korona vetélkedés első ágát – hogy mi is ez erről majd egy külön írásban) azért megnyerte, és a szakemberek egyöntetűen kijelentették: sosem láttak ehhez fogható teljesítményt a versenypályán. A nagyobbnál nagyobb angol versenyeket sorra behúzta, azaz 2011 év végén még mindig veretlen volt.  És veretlen ma is, mert nem csak ellenfeleit veri nagy fölénnyel (pedig Európa legjobb mérföldes lovait íratták be ellene), hanem sorra dönti a világcsúcsokat is. Így fut ő:

Június 19-én, amikor megnyerte ez eddigi utolsó előtti futamát, 147-es értékelést kapott a Timeform bizottság tagjaitól. Ez a Team 64 éve osztályozza a legjobb versenylovakat, de még soha senkit nem kvalifikáltak ilyen magasra. Ez az egyik értékelés. A másik, a már említett Nemzetközi Lóversenyszövetségé. Az ő világranglistájukon is Frankel vezet 140-es minősítéssel. Mi azonban jobban szeretjük a Racing Post világranglistáit. A náluk tevékenykedő versenybírák 142-es formát számoltak neki. A Post nagyon fontos szerepet játszik az életünkben. Az a bibliánk. Az a világ első számú lóversenylapja (mind az öt kontinenst beleértve). 2007-ben nem a tulajdonjoga, hanem csak a kiadás joga, 170 millió fontért, azaz akkori árfolyamon kb. 52 milliárd forintért cserélt gazdát. Frankelt augusztus első napjaiban játszi könnyedséggel utasította maga mögé 3 ellenfelét. Azért csak hármat, mert épeszű futtató nem ad indulót ellene. Illetve ad, ha megelégszik a második díjjal. Az pedig nem jelentős summa. Hogy ki kapja a nagy pénzt? Természetesen Galileo tulajdonosai. A két milliárdos angol/ ír jó barát, aki minden egyes Frankel győzelem után emelhetnének Galileo tarifáján. Egy példa a nagy lóvéra. Frankel előtt Sea The Stars volt a legjobb ló, akit láttunk versenyezni. Őt 3 évesen, pályafutása csúcsán nyugdíjba küldték.  Addig 4,4 millió fontot keresett. Az első évben 85 ezer eurós fedeztetési árfolyamot szabtak meg a számára és 140 kancát vezettek elé. Mennyi is mindez? Majd 12 millió euró, azaz első évében mikor már nem versenyzett több mint kétszer annyit keresett, mint a versenypályán, és még jól is érezte magát. Ezek után mennyit érhet Frankel?  Az egyik versenyló ügynökség munkatársa szerint kb. 100 millió fontot. Ez kb. Lionel Messi árfolyama. Szép summa? 2012 októberében amikor is a világ második legjobb versenylovát is legyőzte, karrierje csúcsán visszavonultatták és fedezőménnek állították.  No ennyit mára. Mivel nagyon hosszú (lett) ez az írás, így a másik főszereplőnk legközelebbre marad.