id. Klimscha Albert – név a legnagyobbak társaságában.

Az 1914. július 20-án született kiváló lovas és későbbi idomár minden kétséget kizáróan a magyar galoppsport elsőszámú – az európai elitben is bizonyított – nagykövete.

Hozzá fogható sikereket Esch Győző, Kállai Pál, Alafi Péter vagy Tandari János sem tud felmutatni.

1925-ben a Pejacsevich istállónál kezdte az alapokat. Ereiben már ott csörgedezett a lovas vér, hiszen apai és anyai ágon is sok felmenője foglalkozott a lovakkal. Apja, id. Klimscha az I. világháború előtt sikeres belföldi jockey. Nagybátyja, Szabó Lajos a két világháború között eredményes lovas, majd sikeres idomár, a nagyversenyekre készítés elismert mestere.

Az itthon mindenki által Albinak nevezett Klimscha 1926 óta lovagolt versenyben. Az első győzelemre sokáig, 1928-ig kellett várnia, amikor is Sigray Antal gróf Zsófi nevű lovával ért át elsőként a célon.

Munkában sok-sok tehetséget árult el, csak a nyerés nem jött össze. Mint írták “lovas soha nem jött olyan nehezen lendületbe, mint Albi.”

Pejacsevich János, Pejacsevich Albert fia írta róla: “Mindenki szerette a szőke fürtű kedves fiút, de karrierjében már csak édesapám hitt egyedül. Amikor elkezdődött a nyerő sorozata, talán senki nem örült jobban ennek, mint édesapám. Rendet és fegyelmet tartó édesapám talán egyetlen tanítványával sem volt olyan szigorú, mint vele. Nemcsak a lovaglásnál, a magánéletben is….. Klimscha volt a korszak legjobb lovasa – túlnőtt az iskola keretein -, nem követője egyiknek sem, hanem egyéniség. “

Pályája meredeken ívelt felfelé. Tíz évvel első lovaglása után máris derbygyőztesnek vallhatta magát, amikor is 1936-ban Freudenau gyepén győztek a Pázmán unokával, Botossal az Osztrák Derbyben. 

Közönségkedvenc volt, nagy népszerűségnek örvendett. Erőskezű, körültekintő lovas, a fogadók bíztak benne, tudták, hogy mindig mindent elkövet, igyekszik lovából a legjobbat kihozni. A két háború között Cagliostro a legjobb általa lovagolt ló.

A legjobb zsoké aztán hamar csúcsra is ért ezt bizonyítván.

1939 és 1943 között öt éven át zsinórban ő volt a champion.

547 győzelméről tudunk, de a német, svéd, osztrák, cseh, szlovák, egyiptomi (!) statisztikákban további győzelmeit találhatnánk.

1943-ban Magyar Derbyt nyert Raphael nyergében, majd még tíz (!) kékszalagot hódított el külföldön.

Íme:

4x Dán Derby (1949 - Pel Evanti, 1951 - Hurricane, 1952 - Fusan, 1953 - Tramontana)

2x Svéd Derby (1953 - Tramontana, ??)

2x Német Derby (1955 - Lustige, 1959 - Uomo, majd 1963-ban idomárként Fanfar-ral)

1x Osztrák derby (1936 - Botos)

A tizenegyedik sajnos nem ismeretes előttünk.

Hazai pályafutása 1946-ig tartott, utána külföldön folytatta.

Ausztrián keresztül érkezett meg második otthonába, Svédországba.

1948-ban, 1950-54 között majd 1956-ben és 57-ben is ő volt a champion zsoké, azaz 10 éven belül nyolcszor.
1949-ben csak azért nem, mert akkor rövid ideig Norvégiában lovagolt.

Karrierje láthatóan szinte zökkenőmentesen folytatódott. Ő volt az első, aki Skandináviában rövid kengyelben és nyakszíjat használva lovagolt, így kiváltotta a szakma csodálatát.

1958-ban a németországi Gestüt Erlenhof hívta első zsokénak, de odaszerződése nem volt jó döntés, hiszen egyrészről elkerülték a sikerek, míg a pletykák szerint a baleset, amely végett vetett lovaskarrierjének, nem véletlenül történt. A jockeypedia szerint minden kétséget kizáróan Európa legjobb zsokéi közé tartozott.

Németországban kezdett trenírozni. 1963-ban nyert először derbyt idomárként. Fanfarral a németek legnagyobb versenyében nem találtak legyőzőre. A nyeregben a korszakos legenda, Lester Piggott.

Batthyány Margit istállójával az akkori NSZK-ban és Franciaországban sok szép sikert ért el. 1968-ban a futtatói lista élén állott. Később Chantilly-ban, saját idomítótelepén trenírozott. Nem csak a grófnő, hanem a a négyszeres Arc-nyerő és hatszoros francia bajnok futtató, Daniel Wildenstein is küldött hozzá lovakat.

1970-ben (és egy évvel később) a Fortino-Chambord származású Caro igazi diadalmenetet produkált. A Prix d’Ispahan, Poule d’Essai des Poulains, Prix Ganay, Prix Dollar, Prix d’Harcourt nagydíjakban sem talált legyőzőre és később fantasztikus fedezőmén lett.

A videóban a mester a 44. másodperctől látható

A világhírnév 1973-ben érkezett el számára, amikor is a XX. század legjobb európai kancáját, Allez France-t idomította. Mindannyiunk előtt ismert, hogy a Sea Bird ivadék sajnos már nem felügyelete mellett nyerte meg Európa legnagyobb versenyét.

A magyar szakembernevelés dicsősége Klimscha Albert nagy karrierje. Mint lovas és mint idomár egyaránt sikeres volt, a külföldre került magyarok közül kétségtelenül a legnagyobb karriert futotta be, hiszen abszolút a nemzetközi elithez tartozott. Felesége báró Mirbach Erzsébet volt, aki a menedzselésben külföldön sokat segítette.

1981. szeptember 3-án hunyt el. Három gyermeke született. A szintén galopp kiválóság ifj. Klimscha Albert (1943), Elisabeth (1944) és Eva (1945), aki a francia zsokéhoz, Alfred Gibert-hez ment feleségül. 

Fia az édesapjáról elnevezett utcában, Dunakeszin

A nyitóképet és sok-sok információt Eva Olssontól kaptuk. Köszönjük neki. Szintén köszönet Vonczem Gabriellának!

Horváth József – Hesp József – Sereg András